Ez nem egy könyv ez nem egy könyv ide vessző kéne! de nem teszek amúgy ez tényleg nem egy könyv mert könyv az amit kiadnak és azt azért is írják hogy ide is vessző kellett volna kiadják és én ezt nem azért írom hanem mert csak írni akarok írni és ne hagyni abba bele írni azt is ami nincs benne. leírni hogy hova kell vessző s hova nem ide pl. kellet volna leírni, hogy szeretek vagy nem szeretek, leírni mennyire nem szeretem a konformokat aztán meg mégis konformizálódok csak mert rossz egyedül lenni de majd most megmutatom és gyorsan meghízok, lefogyok raktam vesszőt. És még akkor is fogok szeretni ha nem szeretnek. Azzal kezdem, hogy oda kirakom a pontot és ide a vesszőt nem és hogy jó leszek, csak simán, zavarba ejtően jó, kedves, majd szeretni is fogok de nem úgy igazából hanem csak viccességből majd nevetek is és szánakozom, főleg magamon. Amúgy mar ügyesen összeszedtem magam, rakok ilyent. olyant, és majd használok! ezt is azt is? csak, hogy bírj végigolvasni. Most megpróbálnék elhízni de nem megy nem vagyok éhes csak a fajdalom jár a fejemben...

Most egy üres lap vagyok,

egy emlékkel egykoron varázsos mondatokról, belül egy érzéssel mit nem tudok megmagyarázni, szorongással, félelemmel az ürességtől,hogy talán soha nem írnak tele, egy üres lap maradok.

Ekkor kinyúlok magamból és írni kezdek, az első szó nehézkes "Szeress"

aztán egyre jobban megy és szép lassan megtelek mar nem félek!

Vége!

Most elolvasom magam. 

Szeress Hülye! Gondolkozz! Merj változni! Lépj ki! Merj tenni! Tudsz!